|
A kőzetgyapot az egyik leggyakrabban használt hő- és hang- illetve tűzvédelmi szigetelőanyag. Ez elsősorban tulajdonságainak köszönhető: a kőzetgyapot nemcsak jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, hanem tűzálló is, olvadáspontja 1000 °C, víztaszító, öregedésálló és könnyen megmunkálható. A kőzetgyapotot különböző kőzetekből állítják elő, mint például bazalt vagy diabáz, dolomit és egyéb ásványi adalékanyagok. Kiváló hőszigetelő. Nem éghető, hő hatására füstöt nem fejleszt, nincs égvecsepegés, a tűzterjedést megakadályozza. Teljes keresztmetszetében víztaszító, felületéről a vízcseppek leperegnek, de ugyanakkor páraáteresztő képessége szinte a levegőével megegyező. Nem zsugorodik, hőtágulása nincs. Az egészségre nem káros.
A kőzetgyapot hőszigetelő képességét a kőzetszálak között található legtermészetesebb szigetelőanyag, a levegő biztosítja (A zárt cellás műanyaghabokban általában nem levegő, hanem más gáz, újabban például szén-dioxid, vagy - különösen a korábban gyártottak esetében - freon hőszigetel.).
Mivel a levegő a kőzetgyapot szigetelőanyag szálai között természetes módon van jelen, ezért hőszigetelő képessége az épület teljes élettartama alatt állandó.
A 'PAROC' kőzetgyapot finom szálszerkezetének és viszonylag magas testsűrűségének köszönhetően a szálak közötti levegő megközelítőleg nyugalomban van. A kőzetgyapot hőszigetelő képességét befolyásolja, hogy vízszintes vagy függőleges felületet hőszigetelnek vele, hogy a felülete áramló vagy nyugalomban lévő, nedves vagy száraz levegővel érintkezik.
A PAROC kőzetgyapot általános tulajdonságai
- Szervetlen szilikátszálas anyag.
- Nyitott szálszerkezetű, a kőzetszálak egyenletes, finom eloszlásúak.
- A rugalmas, hajlékony kőzetszálak átmérője 6...10 µm.
- Éghetőségi besorolása: nem éghető (A1,A2).
- Vegyileg közömbös, környezetkímélő, a vele érintkező anyagokat nem korrodálja.
- Kiváló hőszigetelő képességű: hővezetési tényezője +10 °C középhőmérsékleten, laboratóriumban mérve, a testsűrűségtől függően 0,031...0,036 W/mK.
- Kitűnő hangelnyelő tulajdonságú, jó rezgéscsillapító képességű.
- Alacsony páradiffúziós ellenállású: páradiffúziós tényezője 0,029...0,032x10-9 kg/msPa, a testsűrűségtől függően.
- Méretstabil, nem zsugorodik.
- Élettartama a szilikát jellegű építőanyagok élettartamával megegyező.
- Korhadásálló, gombák, rovarok, rágcsálók nem támadják meg.
- A lemez, filc, preformátum és csőhéj termékek hőállósága 250 °C.
Az MSZ 04.140/2:1991 számú Építésügyi Ágazati Szabvány a teljes épületre vonatkozó átlagos hőátbocsátási tényezőt (pontosabban az egységnyi épülettérfogatra jutó fajlagos hőáram maximális értékét) írja elő követelményként, az épület fűtött térfogata és teljes külső határoló (lehűlő) felülete alapján. A tervező feladata, hogy különböző szempontok szerint meghatározza az egyes épülethatároló szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási tényezők értékét.
Az egyes szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási értékek ismeretében számítható a PAROC kőzetgyapothőszigetelés minimális vastagsága. Megjegyezzük, hogy célszerű ennél vastagabb hőszigetelő réteget figyelembe venni, hiszen ennek révén nemcsak az épület hőveszteségét lehet hatékonyan csökkenteni, hanem az elmúlt évek hazai tapasztalatai alapján – mivel a PAROC kőzetgyapot termékek ára az adott épületszerkezet megvalósítási költségeinek csupán töredéke, 5...10%-a – a hőszigetelés beépítési költségei viszonylag hamar, néhány év alatt megtérülnek. Ezt az előnyt a fűtési költségek szinte állandó növekedése csak fokozza.
Az új hőtechnikai méretezési szabvánnyal kapcsolatosan megjegyezzük a kovetkezőket:
– Az új szabályozás kötelezően előírja a beépített állapotra vonatkozó anyagjellemzők használatát,
– A k tényező számításánál újdonság, hogy a hőhidak hatását is figyelembe kell venni (szemben a korábbi, ún. „rétegtervi” hőátbocsátási tényezőkkel),
– Az egyes épületszerkezetekre vonatkozóan nincs hőátbocsátási követelményérték. A tervezés alapja az épületenergetikai, állagvédelmi és hőérzeti követelmények együttes kielégítése, és természetesen a gazdaságos hőszigetelés mindenkori szem előtt tartása.
|
